Hét tévhit a kötelező közösségi szolgálatról

1. A közösségi szolgálat egy új tantárgy – Nem az, hiszen nem része az órarendnek, és bár kötelezően, de az iskolai időn kívül kell teljesíteni.

2. Ez is egy önkéntes munka – Az önkéntesség és a kötelező közösségi szolgálat nem ugyanaz. Mindkettőnél fontos ugyan a mások javára történő munka, ám a közösségi szolgálatot minden érettségiző diáktól megkövetelik, míg önkéntes munkát saját elhatározásból, 10 éves kortól bárki végezhet.

3. Nem az iskola feladata – Az iskola nem köteles megszervezni a közösségi szolgálatot, de feladata a diákok felkészítése, a fogadó szervezetekkel való kapcsolattartás.

4. Mindegy, hogy mit csinál, csak segítsen – A saját családban történő segítségnyújtás (például beteg nagyszülő ápolása, családi ház felújítása) nem közösségi szolgálat, hanem családi segítség.

5. Az iskolai szünetek alatt nem teljesíthető – Teljesíthető, csak arra kell figyelni, hogy napi három óránál többet nem lehet elszámolni.

6. Az 50 órát egy év alatt, egy helyen kell teljesíteni – Három év alatt, lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni, és nem csupán egy szervezetnél lehet.

7. Aki nem végzett közösségi szolgálatot, az nem érettségizhet – Érettségizhet, de nem kap bizonyítványt.

Fogadó szervezetek

A törvény értelmében a szolgálat keretében többek között egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, sport- és szabadidős, bűn- és baleset-megelőzési területeken tevékenykedő fogadó szervezeteknél folytatható a tevékenység. A közösségi szolgálat végezhető például helyi önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatnál, egyházaknál, magyarországi székhelyű civil szervezeteknél, közhasznú szervezeteknél, szociális, egészségügyi szolgáltató, köznevelési, felsőoktatási, muzeális intézményeknél, könyvtáraknál és levéltáraknál.