Milyen szaga volt Petőfinek, és mi is az Királynévíz?

Amikor Párizsban feltalálták a magassarkú cipőt, a nők ujjongtak, hiszen még nem létezett csatornázás, bokáig fekáliában mentek el Versailles híres szalonjaiba. A magas sarok abban segített nekik, hogy legalább a ruhájuk ne legyen hm... barna. A férfiak megelégedtek havi 1 fürdéssel, az 1665-ös évben a Napkirály, XIV. Lajos csupán egyszer fürdött. A mosáshoz, mosakodáshoz egyetlen vízforrás a folyók vize volt, de a latrinák tartalma is ide került. Még az 1840-es években is hagyott kívánnivalót maga után a higiénia: Petőfiről például egyszer valaki azt írta, hogy „elképesztően szaglott”. Possadt volt.

Az illat már az ókorban is fontos volt

Az ókorban kezdődött a parfüm története, hiszen Egyiptom már jelentős illatszer-forgalmazó volt. Görögországban és Rómában is divatosak voltak az illóolajok és a permetfolyadékok. A középkorban aztán Arábia lett az illatszerek hazája, keleten ugyanis mindig szerették az intenzív, fűszerszagú illatszereket.

A Királynévíz csodálatos karriere

Az első európai, alkohol bázisú parfümöt Királynévíznek vagy magyar víznek hívták. Az egész Európát meghódító parfüm a 14. században készült, Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára. Az eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie amellett, hogy illatszerként funkcionált, egyben orvosság is volt. A recept dokumentálása a 17. század közepére tehető, így az összetevők és azok aránya az évszázadok alatt elhomályosodott. A legősibb recept szerint úgy készült, hogy friss rozmaringot, kakukkfüvet erős szesszel desztilláltak, a későbbi változatokba már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz, narancsolaj és citrom is került. A királynévíz a Csipkerózsika 1697-es kiadásában is megjelenik, amikor a királylányt királynévízzel próbálják felébreszteni – sikertelenül.

Miből áll a parfüm?

Egy parfüm minimum 70, de akár ezernél is több összetevőből állhat. Az Estée Lauder Beautiful például 2000 virág illatanyagát tartalmazza. Az illatanyagok lehetnek természetesek ezen belül növényi vagy állati eredetűek. A parfümkészítés történetében leggyakrabban használt állati eredetű összetevők az ámbra (ámbrás cet gyomrából), mósusz vagy pézsma (tibeti hegyi szarvas illatmirigyéből) és a cibet (macskaféle mirigyéből).

Hogyan fejti ki az illatát?

A parfümök sajátos jellegüket csupán egy bizonyos idő elteltével fejtik ki. A kifújást követően csupán az első benyomást érezzük: ez a fejjegy. A bőr illatával elvegyülve, felmelegedve 10-20 perc múlva válik érezhetővé az illat szívjegye. A bázis- vagy alsó jegy a tartós benyomást adja, ami jó minőségű parfüm esetében hosszú órákig érezhető.