Elképesztő látvány: így indult el hajnalban a szarvasagancsból készült kapu a vadászati világkiállításra - Videó

Különleges alapanyagból, elhullajtott szarvasagancsokból készült az a rendkívüli szobor, amelyet darabjaira bontva, trélerekkel vitték szombatra virradó éjszaka a Vadászati Világkiállítás helyszínére. Nem mindennapi látványosság várja majd azokat, akik szeptember 25. és október 14. között ellátogatnak az „Egy a Természettel„ Vadászati és Természeti Világkiállítás budapesti helyszínére, a Hungexpo Vásárközpont területére.

„A gímszarvas szája egy kapu is egyben, itt léphetnek be az emberek a világkiállítás helyszínére” – mondta a szállítást megelőző percekben Szőke Gábor Miklós szobrászművész a Ripostnak, és azt is elárulta, mennyi ideig készült az óriásszarvas.

„Múlt év májusában kezdtük el a munkát, így több mint egy évig dolgoztunk. Csak a váz statikai tervezése hetekig tartott. A legnagyobb kihívás az volt, hogy azt a formát, amit kitaláltam, elbírja a váz. A rozsdamentes acélváz több mint húsz tonna, ehhez jön még a 10 tonna dám-, gím-, és őzagancs. Gyakorlatilag ez a lenyomata Magyarország szarvasállományának”

Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa a szállítást megelőzően érdekességképpen megemlítette, hogy Magyarországon évente nagyjából 100 tonna hullajtott agancs keletkezik, ebből adtak 5 tonnát az erdőgazdaságok, másik öt tonnát pedig a vadásztársaságok a Totem szobor elkészítéséhez.

Ezeket az agancsokat az állatok elhullajtották az agancsváltás idején, a hullajtott agancs pedig a vadászatra jogosultak tulajdona. A kormánybiztosa hozzátette: a szarvas a magyar történelem totemállata, elválaszthatatlan részét képezi a magyar kultúrának és történelemnek, az eredetmondánktól a XXI. századig.

„Fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás – mondta. ”A törvényes, szabályozott keretek között folytatott vadászatra nagy szükség van. A világkiállításon 98 ország fogja ilyen vagy olyan formában képviseltetni magát, ezen belül közel 50 ország fog kiállítani a Hungexpo legnagyobb csarnokában. A másik öt csarnokban a magyar vadászati kultúra és történelem, illetve a Kárpát-medence mutatkozik be.„

A hullajtott agancsokból készült bőgő szarvasbikafej péntek éjfélkor indult útnak szétszerelt állapotban az alkotó csepeli műhelyéből. Három óriási trélerrel vitték a világkiállítás helyszínére, Kőbányára, ahová közel két órás út után érkezett meg. Egy kisebb technikai probléma is akadt az út alatt, ugyanis a Kerepesi útnál a híd alatt elakadt az egyik vontató, mert alacsony volt a trolivezeték és az agancskapu beszorult.

A több részből álló szarvasbikafejet a Hungexpo területén fogják majd összeszerelni a kiállítás megnyitójára, szeptember 25-re.

A művész készítette a Fradi sasszobrát is

Szőke Gábor Miklós különleges „deszkaállatai” először a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben kaptak helyet, de a művész nevéhez fűződik a Groupama Aréna előtt lévő Fradi-sas is. 2017-ben láthatóak voltak művei a budapesti vizes világbajnokságon. A Sziget Fesztiválon és a főváros közterületein is megjelentek rendhagyó szobrai.