A vándorló kert

A Füvészkert negyed évezredes fennállása alatt összesen ötször költözött:

– 1771 nyarán az első kert Nagyszombaton csupán egy bozótos legelő volt kerítés nélkül. Itt négy év alatt összesen 950 növényfajt telepítettek.

– 1775-ben a jezsuita rend feloszlatása után annak kertjét kapja meg az egyetem botanikus kert céljaira. Ez már körülkerített, gondozott terület volt, ahová átszállították a régi kert növényeit.

– A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözik. A várban székelő egyetem 1778-ban szerez telket a mai Krisztinaváros területén, a Márvány, Pálya és a Kosciuszko Tádé utcák által határolt 3 ezer négyszögölnyi területen.

– Az egyetem és vele a kert 1784-ben újra költözik, most Budáról Pestre. Az új kert a II. József által feloszlatott ferences szerzetesrend kolostorkertje valahol a mai Ferenciek tere környékén. Mivel a költözés nehézkesen alakul, így az igazgató, Winterl József Jakab saját pénzén vásárol egy telket a mai Baross utca 101–103. helyén, de ez nem tekinthető hivatalos telepnek.

– Az egyetem Botanikus Kertje 1809-ben költözik Józsefvárosba, de még nem a ma ismert helyére, hanem a mai Trefort-kert helyére a Múzeum körútra.

– A Füvészkert 1850-ben költözik jelenlegi helyére az akkor már több éve gazdátlanul álló egykori Festetics-birtokra. Az utolsó lényegében nem költözés, hanem újralapítás, hiszen a Múzeum körúti kert felszerelésre tönkrement, növényeiből alig maradt valami.

Fotó: Metropol/Nagy Zoltán

Természetvédelmi terület Józsefváros közepén

Ma az Illés utcában 3,1 hektáron, több mint 8 ezer növényfaj és változat él, ebből 3 ezer fa- és cserjefaj és változat. A Füvészkert üvegháza 2 ezer négyzetméter. A kertben 330 hazai védett edényes faj (pl. páfrányok, nyitvatermők, fenyőfélék, ciprusok) és zárvatermők (virágos növények) található; Magyarországon összesen 656 védett edényes faj él. 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig Kulturális Örökség is védelem alá került.

Több mint kétszáz évesek

A kert legidősebb fája egy több mint 200 éves sajmeggy. Még akkor ültethették, amikor a föld tulajdonosa Szeleczky Márton alispán volt, aki 1718-ban vásárolta meg a területet. Szép fehér virágai miatt hagyhatták meg az eredeti vegetációból. Él még három páfrányfenyő is, melyeket a Festetics család ültetett hozzávetőleg 200 éve.

Itt állhatott Mátyás király vadászkastélya

A Füvészkert mai területe eredetileg egy császárhű báró, Szeleczky Márton tulajdona volt, aki ajándékként kapta Pest városától 1718-ban. Ő egy kastélyt építtetett ide, annak helyén azonban korábban egy rom állt, melynek köveit az alispán elhordatta. Az egyik ilyen kő ma a Budapesti Történeti Múzeumban látható, rajta a latin nyelvű felirat: „Mátyás, a magyarok király állíttatta ezt a kapuzatot”. Kutatások alapján úgy tűnik itt állhatott valahol Mátyás király vadászkastélya és a hozzá tartozó vadaskert.

Fotó: Metropol/Nagy Zoltán

Nemecsek és a többiek

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című világhírű regénye 1907-ben jelent meg, de cselekménye 1890 körül játszódik a kertben, amelynek így örök emléket állított. A regényben Molnár nagyon valóságosan írja le a kertet. Valóban megvolt a kőfal, a deszkapalánk, tökéletesen hiteles a tó és a rajta lévő sziget, a fahíd, a csónak, a műrom, a hadirokkant kertőr és a kert zárását jelző harangszó is. A regény helyszínei közül az azóta többször is felújított Pálmaház van meg, és a porta melletti harang, amelyet azóta is zárás előtt kondítanak meg. A kiegyezés után a megnövekedett városi lakosságnak nagyobb klinikai ellátásra volt szüksége, így a kert akkori területének kétharmadára klinikaépületeket építettek. A valamikori nagy tó helyén ma az urológiai klinika épülete áll.

Fotó: Metropol/Nagy Zoltán