Íme a Bajor-villa titkai

A séta két vezetőjével, Lakatosné Ircsik Terézzel és Szebényi Ágnessel az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársaival beszélgettünk.

- Mikor és miért jutott eszükbe, hogy esti villaséták induljanak Bajor Gizi egykori otthonában?

- Szebényi Ágnes: Állandó résztvevői vagyunk a Múzeumok Őszi Fesztiválja eseménysorozatának, ennek volt 2017-ben a tematikus címe ’A pincétől a padlásig’. Ez a cím adta az inspirációt.

- Lakatosné Ircsik Teréz: Egy négyszintes villaépületről beszélünk, amelynek csupán két középső szintje látogatható. Az esti villaséta során azonban az egyébként zárt terekbe is bemehetnek a látogatók, ez egyfajta exkluzivitást ad a programnak.

- Az esti séta akár lámpafényben is folyhatna, Önök mégis elemlámpákat adnak a látogatók kezébe. De miért?

- Sz. Á.: Sétánk Bajor Gizi életére épül, aki 1944–45 fordulóján, Budapest ostromakor számtalan embernek adott menedéket a villában. Akkoriban se villany, se közellátás nem volt a városban. Az elemlámpákkal és gyertyákkal erre utalunk, így ezek egyfajta dramatikus elemek a sétán.

- L. I. T.: A séta 1944–45 teléből kiindulva, különböző történeteket felvillantva mutatja be Bajor Gizi alakját. A zseblámpák fénye ugyanígy esik rá egy-egy műtárgyra, így ismerjük meg a színésznő életének, pályájának megannyi apró pillanatát.

- SZ.Á.: Hozzá kell tennem, a zseblámpák egyfajta intim viszonyt és titokzatosságot teremtenek. Azt hiszem azért sikeres a séta évek óta, mert az emberek leginkább a titkokra kíváncsiak. Havonta egyszer, alkalmanként maximum 25 embert tudunk fogadni.

- Mit gondolnak, minek köszönhető a séta népszerűsége?

- Sz. Á.: Kezdetben nagy publicitást kapott, ma pedig már ott tartunk, hogy az emberek szájról szájra adják a hírét.

- L.I.T.: Az embereket egyre inkább az eldugott helyek, a titkok érdeklik és a séta beharangozója sejteti, hogy a látogató ezekben részesül.

- Bajor Gizi halála óta több mint hetven év telt el. Tudják egyáltalán az emberek ki volt ő?

- Sz.Á.: Nagyon sok általános és középiskolás diákot fogadunk. Ha csupán öt percet beszélünk nekik arról, kié volt ez a villa, hogy a Blaha Lujza téren állt egy Nemzeti Színház, és csak ennyit visznek haza, talán felnőttkorukban is emlékezni fognak erre. Ez a missziónk. De kétségtelen tény hozzánk többségében inkább az idősebb emberek jönnek, akik még emlékeznek a régi előadásokra.

- L.I.T.: Öt év elteltével szerencsére ott tartunk, hogy jönnek a negyvenesek, és nagy örömünkre a 20-as, 30-as korosztály is.

- Sz.Á.: Idősebbeknek nem is ajánljuk a sétát, mert sok lépcsőt kell megmászni, megterhelő a négy szint végigjárása.

- L.I.T.: A nosztalgia is nagy divat manapság. A zseblámpás sétánkat mindig azzal zárjuk, jöjjenek el világosban, nézzék meg újra, mert akkor kapnak valamiféle kulturális benyomást arról, milyen körülmények között élt egy 20-as, 30-as évekbeli színésznő. Bízunk abban, akinek tetszett a séta, nappal is visszatér és megnézi kiállításainkat, részt vesz villakoncertjeinken, beszélgetéseinken, vetítéseinken.

A villaséták aktuális időpontjait keressétek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján és Facebook-oldalán.

Bajor Gizi névjegy

Bajor Gizi 1893. május 19-én született Budapesten, Beyer Gizella néven. A Színművészeti Akadémia elvégzése után azonnal szerződtette a Nemzeti Színház, melynek haláláig tagja, 1925-tól örökös tagja volt. 1930-ban Corvin-koszorút kapott, 1948-ban elsők között vehette át a Kossuth-díjat. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta. Vezetékneve Schöpflin Aladár 1929-es Színművészeti lexikonjában már Bajorként jelent meg. Háromszor ment férjhez, első férje dr. Vajda Ödön ügyvéd (1920–1927), a második dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank igazgatója (1928–1932), a harmadik dr. Germán Tibor orr- és gégespecialista, egyetemi tanár (1933–1951) volt.

Az első újsághír Bajor Giziről

„...a Színművészeti Akadémia növendékei ma este Szigligeti Ede születésének századik évfordulója alkalmából előadták a „Nőuralom“ című vígjátékot. A növendékek valamennyien szép készültségről tettek tanúságot, de különös feltűnést keltett Beyer Gizella finom és nagyra hivatott tehetsége.” (Pesti napló, 1914. 03. 29.)

A villaépület

Válása után az akkori Németvölgyi út 35. (később: Piłsudski út 16., ma: Stromfeld Aurél út 16.) szám alá, egy földszintes villába a rokonaihoz költözött. A házból Országh Béla építész impozáns villát alakított ki számára. Itt élt harmadik férjével, a kor ismert gégész orvosával, Germán Tiborral 1933-tól. A Színházi Élet egy egész héten át (1933. február 26. és március 4. között) „közvetítette”, hogyan vette birtokba új házát a művésznő.

A beköltözés

„ ...sok hónapos munka után befejezték Bajor Gizi villájának építkezését A családi házra ráhúztak egy emeletet. Most L. alakú építmény néz szembe a felkelő nappal. … Az építkezést Bayer Rudolf ellenőrzi, a művésznő fivére, Görgey tábornok híres vezérkari tisztjének unokája reggeltől estig dolgozik, hogy még szebbé tegye híres húgának új lakását.” (Színházi Élet, 1933. 10. szám)

Lovagvár a hegyoldalban

„Pilsudszky út 16. Itt, a hegyoldalban lakik Bajor Gizi, ebben az elkülönített kis lovagvárban, amely büszkén tekint le a környező villákra és bérpalotákra. Itt él, itt piheni ki fáradalmait Magyarország első számú színpadi csalogánya, a bül-bülhangú, szénszínszempillájú, bájos, bűvös, kedves és finom Bajor Gizi, akit mindnyájan szeretünk.” (Film Színház Irodalom, 1941. 12. 19.)

Boldog emberek otthona

„Igazi tusculánum ez a spanyol villa, … ez a hely igazán hivatva van arra, hogy boldog emberek boldog otthona legyen.” (Film Színház Irodalom, 1942. 06. 05.)

Menedék

A villa a vészkorszakban menedék volt, ahol Bajor elképesztő bátorságról téve tanúbizonyságot nem akárkiket bújtatott. Az alagsorban, ahol eredetileg a személyzet lakott, rejtőzött Tamási Áron író; Kertész Róbert újságíró; első férje Vajda Ödön és családja; Diósy Antal festőművész és felesége, Nagyajtay Teréz jelmeztervező; továbbá akkori férje, Germán Tibor is itt talált menedékre. Hogy a szomszédok ne fogjanak gyanút, egy barátjuk beöltözött a férje ruháiba, és a kertben eljátszották, ahogyan látványosan elbúcsúznak egymástól.

Tamási Áron naplója

1945. január 27., szombat

„Hát tegnap mégis megérkeztem. … Üdvözlés után, fent az emeleti lakban, forgatott-nézegetett, s folyton nevetett. … A nagy mulatságra Tibor is előjött a rejtekéből, a Gizi férje, az orvosprofesszor. A nyilasok elől kellett rejtőznie. … Az alagsorban aludtam ... Úgy emlékszem, ott aludt Tóni és Terka is, házastársak és művészek, akik ugyancsak a Gizi vendégei voltak.” (Élet és Irodalom, Nehéz napok tündére, 1958. 12. 23.)

Vendégek hetente kétszer

„Hetenként két vendégjáró napot tűzött ki magának: a szerdát és a vasárnapot. … Gizinek kitűnő érzéke volt, hogy emberi dekorációját a „hasznos” és a „kellemes” szabályai szerint keverje ki: az egyiket azért hívta meg, mert Germán előmenetelében segített, a másikat, mert különösen kedvelte, a harmadikat pedig azért, mert üdítően hatott a társaságra.” (Galsai Pongrác: Bajor Gizi játékai)

Gyilkosság a villában

1951. február 12-én férjével együtt találták meg: Bajor Gizi halott volt, Germán Tibor haldoklott. Az eset kettős öngyilkosságnak tűnt, ám boncoláskor kiderült, Germán agykéregsorvadásban szenvedett. Germán azt képzelte, hogy feleségének agydaganata van, ettől való félelmében morfininjekcióval meggyilkolta, majd magával is végzett. Mivel rendszeresen adott feleségének vitamininjekciókat, elképzelhető, hogy Bajor gyanútlanul nyújtotta a karját.