Városháza-gate: a „vizsgálóbizottságosdi” színjáték, a balos koalíció már mindent előre elrendezett

A fővárost irányító városvezetés azt szeretné bizonyítani, hogy az ügy egyik főszereplője, Gansperger Gyula Fidesz-kötődésű, egyébként pedig orosz titkosszolgálati módszerekkel akarnak beavatkozni a jövő évi választásokba.

Már az is dicséretes, hogy belátták, decemberre képtelenek végezni a munkájukkal, ezért kérni fogják, hogy a közgyűlés egy hónappal hosszabbítsa meg mandátumukat.

Inkább az az érdekes, hogyan gondolhatták november végén a Budapestet irányító ellenzéki képviselők, hogy egy ilyen ügyet le lehet zárni alig több mint két hét alatt (ha csak úgy nem, hogy már előre tudták, miket fognak megállapítani). Nem véletlen, hogy az eredeti fideszes javaslat 2022. májusi határidőt állapított meg, ezt módosíttatta decemberre a közgyűlésen Karácsony Gergely – írja a Mandiner.

Ellenzéki többség

Láng Zsolt fideszes frakcióvezető ezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy a városvezetésnek nem érdeke, hogy utánajárjanak az ingatlanpanamáknak. Másfelől szerinte az sem segíti a tisztánlátást, hogy a baloldal számára kínos ügyek kivizsgálásával megbízott bizottságban többségben vannak a koalíciós képviselők, így szavazattöbbséggel bármit el tudnak fogadtatni.

A héttagú testületben ugyanis négy ellenzéki, azaz a főváros irányításában részt vevő és három fideszes képviselő foglal helyet. (Az elnöke a kormánypárti Kovács Péter, a 16. kerület polgármestere, alelnöke Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere. A koalíciós tagok között ott van még Horváth Csaba zuglói, Szaniszló Sándor 18. kerületi, illetve Váradiné Naszályi Márta budavári polgármester, a kormánypártok színeiben pedig Bagdy Gábor és Láng Zsolt képviselők dolgoznak.)

Senki nem ment el az ülésre

Hétfőn már érdemi munkát akart végezni a bizottság, de nem tudott, mert ülésére senki nem ment el azok közül, akiket Kovács Péter meghívott.

Az elnök első körben a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) azon munkatársait szerette volna meghallgatni, akik el tudták volna mondani, milyen a cég struktúrája, feladatmegosztása, milyen rendszerben, felelősi körben zajlik az ingatlanok pályáztatása, értékesítése. A dolgozók ehelyett írtak egy „egyenlevelet”, amelyben közölték, hogy csak írásban hajlandóak válaszolni. Így a bizottság tagjai a vizsgálódás helyett kénytelenek voltak egymással foglalkozni – olykor személyeskedő módon, amelyben Horváth Csaba járt az élen, aki szerint vérlázító dolgok történnek és a pofátlanságnak is van határa –, arról ment a vita, hogy ki veszi komolyan az ügyet, kinek áll érdekében valóban feltárni a történteket, és ki az, aki komolytalankodik, mindezt el akarja tussolni.

Feltérképezik Gansperger életútját

A közjáték után végre megegyeztek a munkarendről, arról, hogy mikor tartanak üléseket, és ezeken mi lesz a téma. A következőre a decemberi közgyűlés után kerül sor. Ezen értékelik a fővárosi vagyonkezelőtől kapott dokumentációkat, megnézik, hogy volt-e arra eset, hogy szűkítették a potenciális pályázók körét – azaz azt elemzik, előfordult-e olyan eset, hogy valakire „kiírták” a pályázatot –, illetve hogy indokolatlanul érvénytelenítettek-e pályázatot. Ekkor tekintik át az ingatlanértékesítések eljárási folyamatát, azt, hogy kinek, mire volt hatásköre, mennyire érvényesült az átláthatóság.

Mindebben Barts Balázs vezérigazgató személyesen lesz a segítségükre, nehezen képzelhető el ugyanis, hogy az önkormányzati cég vezetője bojkottálja a részvételt. Ezen az ülésen fogalmaznak meg írásbeli kérdéseket Bajnai Gordonnak, Berki Zsoltnak és a Rahimkulov család három tagjának, továbbá Zentai Péternek is, aki azért került képbe, mert Rahimkulovékkal közös cége volt. Bajnainak egyébként már korábban felajánlotta a bizottság elnöke, hogy ha a külföldi elfoglaltságai miatt nem tud személyesen megjelenni a bizottság előtt, online módon is válaszolhat a kérdésekre.

Már lehet tudni, mit állapítanak meg Berki Zsoltról

Még ebben az évben, december 20-án szeretnék azt tisztázni, hogy 2017 óta Berki Zsoltnak milyen szerepe volt a főváros ingatlanjainak értékesítésében.

Előzetesen írásban kérnek nyilatkozatot Tarlós Istvántól, Karácsony Gergelytől és az illetékes főpolgármester-helyettesektől.

Ezen az ülésen Gansperger életútját is fel akarják térképezni, valamint azt is, hogy a vállalkozónak milyen tevőleges szerepe volt a budapesti ingatlanok értékesítéseiben. Ganspergerről a koalíciós többség nyilván be akarja bizonyítani, hogy alapvetően fideszes, a kormánypártnak dolgozott korábban, az első Orbán-kormány alatt a privatizációs szervezet, az ÁPV Zrt. vezetője is volt.

A kormánypárti képviselők pedig azt fogják megállapítani, hogy „balra át”-ot hajtott végre, így lett a Wallis első embere és Bajnai Gordon „harcostársa”, ahogy a volt miniszterelnök beszélt róla a nyilvánosságra került felvételen. Gansperger szerepe már csak azért is érdekes, mert egy későbbi Anonymus-anyagban már azt ecsetelte, hogyan támogatják külföldi körök az ellenzéki pártokat, s néhány, magát függetlennek nevező lapot, portált (például a Magyar Narancsot és a 444.hu-t).

Meghallgatások a napirenden

A következő évet azzal kezdi a bizottság, hogy meghallgatja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest és Tordai Csabát, aki a vagyonkezelő igazgatóságának az elnöke, emellett Karácsony jogi főtanácsadója. Bajnai a titkos hangfelvételen elmondta, hogy a Városházát valójában két ember irányítja, Tordait meg is nevezte, a másik főnököt nem, de a viszonyokat jól ismerők szerint egyértelmű, hogy ő csak Kiss Ambrus lehet.

Egy módosító javaslat eredményeként a bizottság azokat a főpolgármester-helyetteseket is maga elé citálja, akik a vagyonhasznosításért feleltek és felelnek.

Ezenfelül áttekintik még a Városháza felújításának és hasznosításának koncepcióit 1990 óta, és értékelik a 2020-as döntés-előkészítő tanulmányt, hogy az miként kapcsolódik a folyamatban lévő fejlesztésekhez, felújításokhoz.

Ez lesz a legérdekesebb ülés

A legérdekesebb ülés azonban január 17-én lesz, amikor a tervek szerint az orosz típusú dezinformációs kampányok jellegzetességei, a választások előtt a belpolitikába való idegen beavatkozás módszerei lesznek a téma. Mindezt persze nem a bizottság ellenzéki tagjai találták ki, hanem a közgyűlés kötelezte őket erre.

A bizottság megalakításáról szóló határozat egyébként még ennél is konkrétabban fogalmaz. Eszerint azt kell vizsgálniuk, hogy – érdemes szó szerint idézni – „a hangfelvételek készítésének, azok összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”.

Előre eldöntötték

A kérdés csupán az, hogy mindezt hogyan fogja megtenni a hét politikus, akinek sok fogalma nem lehet az orosz titkosszolgálati módszerekről. Az szerepel a döntésükben, hogy ehhez külső szakértők segítségét fogják igénybe venni, bár arra vajmi kevés esély van, hogy moszkvai „fődezinformátorok” fognak érkezni a Városházára, hogy budapesti politikusokat avassanak be titkaikba.

Információink szerint őket hazai szakértők fogják pótolni. Egyikük Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, aki politikai elemzőként sokat foglalkozik az álhírgyártás, konspirációs tevékenységek természetével. Rajta kívül várhatóan meghallgatják még Rácz Andrást. Ő a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetében dolgozik, kutatási területe a posztszovjet térség államainak kül-, biztonság- és védelempolitikája.

Szükségük is van az ilyen szakvéleményekre, ugyanis nem kérdés, a fővárost irányító ellenzéki képviselők már a bizottság létrehozásakor eldöntötték, hogy az milyen következtetésekre jut majd, nem véletlen, hogy így állították össze a feladatát. Ugyanis szinte minden fontos kérdésben már előre megmondták, hogy mi lesz: ezek körébe tartozik Gansperger fideszesítése, Berki Zsolt kapcsolata a Tarlós-éra vezetőivel, az orosz titkosszolgálati szál, amelynek révén beavatkoznak a tavaszi országgyűlési választásba.

Karácsonyék nem is nagyon titkolják a tervüket, sőt. A főpolgármester az imént említett Facebook-posztjában egyértelműen fogalmaz:

„Tudjuk, hogy Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába, különösen a választások előtt. Alighanem ez a kulcsa a történetnek... Adott egy, a nyilvánosságtól elzárkózó, kőgazdag testvérpár, akik igen-igen közel állnak Putyinhoz, nopláne az utóbbi években folyamatosan a NER-rel üzletelnek. Egy évvel a választási kampány előtt, a miniszterelnök-jelöltségem idején bejelentkeznek a fővárosi vagyonkezelőhöz és Bajnai Gordonhoz, hogy megvásárolnák a Városházát, amiről lesifotók és titkosszolgálati eszközökkel hangfelvételek készülnek, amelyek aztán manipuláltan, megvágva kerülnek nyilvánosságra.”

Az utolsó ülésén, január 24-én fogadja el a bizottság a jelentését, amelynek már megvan a vázlata. Addig pedig néhány felvonásban eljátszanak még egy érdekes színjátékot.