Uniós oltalmat kapott a „budaörsi őszibarack”

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. Ezek komoly gazdasági előnyt jelentenek a termelők számára, hiszen jelentősen növelik a termék hozzáadott értékét – derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amely 2015-ben indította el programját.

A földrajzi árujelzők használatának szabályozása biztosítja a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező termékeké. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 17 új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák köréből. A programban olyan termékek várakoznak még, mint a derecskei alma, a csatárpusztai szürkemarhahús, a medgyesi dinnye és a kevi kolbász. Már elfogadott oltalom alatt például a homokháti őszibarack-pálinka, a balatoni hal, a hajdúsági torma és a makói hagyma állnak. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek oltalom alatt álló eredetmegjelölései és földrajzi jelzései együtt rajzolják meg Magyarország íztérképét.

Egy földrajzi árujelző a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: elsősorban a hagyományokat, hiszen ezek az árujelzők a kulturális örökség részét képezik. Segítségükkel a termelők meg tudják különböztetni termékeiket az uniós piacon, és hangsúlyozni tudják a minőségi többletet.