Rezsicsökkentés: 10 kérdés és válasz, ami téged is érinthet – Videó!

Nem tudod, hogy augusztustól többet kell-e fizetned a gázért és a villanyért? Vagy hogy mikor jársz jobban: ha átalánydíjas vagy, vagy ha diktálod az óraállást? 10 válasszal segítünk eligazodni a rezsicsökkentés útvesztőiben.

1. Honnan tudom, hogy többet kell-e fizetnem augusztus 1-től a gázért és a villanyért?

A legutolsó éves elszámoló gáz- és villanyszámlát érdemes elővenni, ahol fel van tüntetve az éves fogyasztás. Akinél az alábbiaknál kevesebb az érték, az továbbra is a rezsicsökkentett áron fizet, nem változik semmi.

2. Ha van olyan hónap, amikor többet fogyasztok, mint a rendeletben megadott havi limit, akkor rögtön ki kell fizetnem lakossági piaci áron a többletet?

Nem, figyelik a szezonalitást is: télen magasabb, nyáron alacsonyabb a limit! A szolgáltató úgynevezett „fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezménymeghatározást” alkalmaz, ami annyit jelent, hogy más lesz például a gázfogyasztás havi limitje júliusban, és más januárban. Csak az átlag feletti fogyasztásra terhelik rá a lakossági piaci árat. Év végén pedig, amikor az elszámolószámla készül, a tényleges éves fogyasztás alapján korrigálják az árat és lehet, hogy visszakapunk pénzt, lehet, hogy valamennyit rá kell fizetni.

3. Mikor járok jobban, ha átalánydíjas vagyok, vagy ha diktálom az óraállást? Át tudok-e váltani augusztus 1-től átalányra?

Attól függ, hogy kiszámíthatóan és egyenletesen, vagy inkább az aktuális fogyasztásunktól függően, havonta kontrollálható módon szeretnénk fizetni.

Akik havi gazdálkodást folytat – általában a bérből, fizetésből élők és nyugdíjasok – jobban járnak, ha az átalánydíjas elszámolást választják, mert így kiszámíthatóbb a költségük, de erre csak az éves elszámolást követő 30 napon belül van lehetőségük. Akik átalánydíjasok, bármikor kérhetik a fogyasztás szerinti fizetésre való átállást. A rezsicsökkentés szempontjából azonban teljesen mindegy, milyen elszámolásban vagyunk, mindkét esetben arányosan nő majd a számla, tehát – hacsak nem változnak gyökeresen a fogyasztási szokásaink – nem kell több százezres számlától tartanunk.

4. Mi az a lakossági piaci ár?

Ez egy új tarifa, ezt fizetjük a limit fölött. A lakossági piaci ár magasabb, mint a rezsicsökkentett ár, amit a limitig fizetünk, de jóval kedvezőbb, mint a versenypiaci ár. A kormány ezzel is védi a lakossági fogyasztókat, akik az átlag feletti fogyasztásra sem a versenypiaci árat, hanem ezt a kedvezőbb lakossági piaci árat fizetik. A rezsicsökkentett ár 36 forint/kWh, a lakossági piaci ár 70,10 forint/kWh, a versenypiaci ár 268,9 forint/kWh. Az éjszakai áram esetében a kedvezményes határig 23,1 forint, a lakossági piaci ár pedig 62,9 forint kilowatt/h. Földgáz esetében a rezsicsökkentett ár 102 forint/köbméter, a lakossági piaci ár 747 forint/köbméter. A versenypiaci ár pedig 1020 forint/köbméter.

5. Vonatkozik-e rám a rendelet, ha hőszivattyúval fűtök?

Nem. A hőszivattyúval rendelkező háztartásokról ez a rendelet nem szól, náluk az eredetileg meghatározott, korlátlan fogyasztásig fennáll a hőszivattyú működtetésének a tarifája.

6. Vonatkozik rám a rendelet, ha távfűtéses lakásban lakom?

A fűtésre nem, a rendelet csak az elektromos áram és a gáz árára vonatkozik.

7. Társasházban lakunk, egy gázmérő van, mi a teendőnk, hogy benne maradjunk a rezsicsökkentésben?

A lakások között a teher ugyanolyan arányban oszlik meg, ahogyan eddig, általában légköbméterre számolnak. A társasház közös képviselőjének augusztus 15-ig kell beadnia nyilatkozatot a szolgáltatónak. Ebben az esetben az átlagfogyasztás annyival szorozható, amennyi lakás van a társasházban, és addig az értékig kapják rezsicsökkentett áron a gázt, azon túl lakossági piaci áron.

8. Azt ígérték, hogy a háromgyermekes családok 600 köbméterrel több gázt kapnak rezsicsökkentett áron, a nagyobb családoknál pedig gyerekenként további 300 köbmétert. Ki számít ebben az esetben gyereknek és mi a teendő?

Erre vonatkozóan még nem jött ki részletes tájékoztatás. Lapunk a Nagycsaládosok Országos Egyesületét kérdezte, egyelőre ők is tájékozódnak. Hagyományosan a családokban addig jár a kedvezmény, ameddig a családi pótlék: a gyermek 18 éves koráig vagy középiskolai tanulmányai befejezéséig. Ugyanakkor indokoltnak tűnik, hogy a szülőkkel egy háztartásban élő, keresettel még nem rendelkező, még tanulmányokat folytató gyermekek után is járjon a kedvezmény.

9. Hogyan csökkenthetem a rezsiköltségemet, ha várhatóan túllépem a rendeletben szereplő átlagfogyasztást?

Még mindig nyitva áll a napelemre vonatkozó támogatási pályázat, ha az egy háztartásban élők éves jövedelmének összessége fejenként nem haladja meg a 4.850.000 forintot, akkor érdemes pályázni, hiszen nincs szükség önerőre és nem kell megelőlegezni sem a költségeket. Tetőre szerelt, saját fogyasztást célzó napelemrendszerre 2,9 millió forintot, napelemes rendszer+hőszivattyú+villamos energia tárolórendszer kiépítésére pedig 11,3 millió forintot lehet nyerni. Év végéig ugyancsak nyitva áll az otthonfelújítási támogatás és kölcsön lehetősége, így juthat pénz modern nyílászárókra vagy fűtéskorszerűsítésre.

Érdemes energiatakarékos izzókra cserélni a nagy fogyasztásúakat, emellett számos apró trükkel, egy kis odafigyeléssel csökkenthető az áramfogyasztás.

A gázzal fűtők beszerezhetnek olyan fűtésrásegítő eszközöket, amikkel kiegészíthető a gázfűtés, így csökkenthető a gázfelhasználás.

10. Fogyatékkal élek, rendszeresen légzésrásegítőt használok, ami árammal működik. Hogyan kérhetem, hogy emiatt ne kelljen többet fizetnem?

A fogyatékossággal élők által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után is jár kedvezmény, aminek a mértékét és igénylésének módját kormányrendelet határozza meg, ennek megjelenéséig kell várni.

A Metropol az utca emberétől kérdezte meg, hogy kiszámolták-e már, hogy mennyi lesz a rezsijük: