Merkely Béla mindent tisztába tesz a kismamák oltásával kapcsolatban

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora az M1 egyik műsorában összegezte a tapasztalataikat a koronavírusos kismamák kezelésével kapcsolatban. Elárulta, milyenek a külföldi tapasztalok a kismamák oltásával kapcsolatban, és ezek alapján tájékoztatott két szakembergárda javaslatáról is.

„A 35. héten világra hozott baba életképes”

Az M1 csatorna egy olyan esetről számolt be, amelyben egy koronavírusos, tüdőgyulladással küzdő anyuka gyermekét császármetszéssel világra hozták. Azóta mindketten jól vannak, ezzel kapcsolatban kérdezte a Semmelweis Egyetem rektorát a műsorvezető.

„A 35. héten császármetszéssel világra hozott baba életképes, ebben a helyzetben ez a legjobb döntés. Egy tüdőgyulladásban szenvedő édesanya egyszerre kell táplálja a saját szervezetét, és biztosítania az oxigénben, táplálékban gazdag vért a babája számára. Mindketten akkor járnak jól, ha az életképes korú csecsemő világra jön” – magyarázta Merkely Béla.

A favipiravirt nem ajánlja

„Természetesen alkalmazhatóak azok a gyógyszerek, néhány kivétellel, amelyet a nem várandósok esetében is alkalmazunk. Egyet mondjak, amit nem lehet, favipiravir nem alkalmazható náluk” – mondta a kezelésről.

„Nem igaz az, hogy a terheseknél súlyosabb a koronavírus lefolyása. Ez a H1N1 influenzavírusnál így volt, ám a koronavírus esetében csak statisztikailag tűnik soknak az adat” – jelentette ki Merkely Béla, aki egy példával is szolgált. Alapul azt vette, hogy napi 10 ezer fős igazolt fertőzés történik, és hogy mintegy 80 ezer várandós kismama lehet az országban. „Ha ez arányos lenne, napi 80 új esetet jelentene, de a kismamákra jobban vigyáznak és ők is jobban óvják magukat, ezért nagyjából ennek a negyede lehet a valós, vagyis napi szinten 20 kismama fertőződhet.”

Az országos kiemelt ellátó Semmelweis Egyetemre sok kismama érkezett már eddig is. Az első hullámban 38 kismama, közülük 3 került lélegeztetőgépre, a harmadik hullámban eddig 33, és 6 szorult közülük intenzív kezelésre.

Az oltás lehetősége

A koronavírus-oltások alkalmazási előiratában általában az szerepel, hogy csak nagyon megfontolt esetben adhatók kismamának. Ám a külföldi tapasztalatok alapján már vannak konkrétabb információk és adatok: bizonyos vakcinák esetében igazolható, hogy biztosan nem káros a kismamákra.

Az Egyesült Államokban és például Izraelben is oltják a várandósokat – említette meg a szakember. Amit a négy orvosegyetem nőgyógyászati klinikáinak tanszékvezető egyetemi tanárai, valamint az általa vezetett klinikai munkacsoport javasol:

Ez nagyon fontos. Legyen közös konszenzus, ne automatizmus legyen.

Az újszülöttek védelme

Az eddigi tapasztalatok alapján a rektor elmondta: a koronavírus nem jut át a placentán, de az ellenanyag bejut a keringésbe, védi a születendő gyermeket. Ami a károsodást okozza a magzatban, az a kismama elégtelen oxigénellátottsága. „Kiterjedt tüdőgyulladásnál a kismamánál a saját szervei oxigénellátása is nehézséget okoz, így a magzat is oxigénhiányos állapotba kerülhet – ezért javasolhatják a lehető legjobb megoldásként a császármetszést.”

„Lázcsillapításra vannak megfelelő gyógyszerek kismamák számára, ez könnyebb, mint az oxigénnel való ellátottsága” – idézte Merkely Bélát az InfoRádió honlapja, az InfoStart.

Az ellenanyaggal születő babáknak viszont sejtes védettségük valószínűleg nincs, ám az átfertőződött, átoltott vagy a szoptatás alatt beoltott kismama az anyatejen keresztül folyamatosan megfelelő védettséget tud adni a gyermekének.