Meglepő felfedezés: kapcsolat van a kínai esőzések és a koronavírus-járvány között

Kína a zéró tolerancia védekezés híve koronavírus ügyben, mert úgy számoltak, ha nem így tennének, akkor az egész ország egy gigantikus fertőzőgóccá válna. A tudósok mindezt matematikusokkal karöltve számolták ki.

A járvány megfékezésére miatt tehát elrendelték a lezárásokat. A lezárások miatt egészen váratlanul, de logikusan lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás és ez kulcsszerepet játszott a két évvel ezelőtti rekordmennyiségű esőzésben Kínában. Az üvegházhatású gázok és a mikroszemcsék mennyiségének mérséklődése, amiért egyébként egy sereg ország elkötelezett zöldjei harcolnak, olyan légköri változásokat hozott, amelyek intenzívebbé tették a csapadékot - írta a BBC hírportálja a Nature Communications friss számában megjelent tanulmány nyomán.

A megdöbbentő összefüggés felfedezése után azonnal elkezdték vizsgálni, vajon mindez azt jelenteni, ha elérjük a hőn áhított zöld célokat, jelesül a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus visszafogását, akkor mindezt ilyen rettenetes időjárási következményekkel járna. A tudósok szerint azonban mindez nem valószínű. Azt azonban a kutatók kénytelen voltak elismerni, hogy a két évvel ezelőtti, Kelet-Kínát sújtó extrém esőzés mintegy harmada írható a kibocsátáscsökkenés számlájára.

A Jangce folyóra 1961 óta a legnagyobb nyári esők zúdultak, az előző negyven év átlagához képest 79 százalékos volt a növekedés a két hónapban. Annyira feltűnő volt az esőzés megnövekedésének mértéke, hogy mindez kiváltotta a kutatók érdeklődését.

Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya kimutatta, hogy az elmúlt negyven évben Kelet- és Közép-Kínában jelentősen kevesebb lett a nyári eső a légkörben lévő aeroszolmennyiség növekedése miatt. Ezek a mikroszemcsék, melyeket a szén elégetéséhez kapcsolnak, megakadályozhatják a nagy viharok előfordulását, aminek eredményeképpen kevesebb eső esik.

A tanulmány szerint a vírus miatti lezárások éppen az ellenkező hatást váltották ki. Az események láncolata, amely a járvány miatti leállást az áradásokhoz köti, azonban viszonylag összetett volt. „Az aeroszolcsökkenés miatt a szárazföld melegedett, ugyanakkor az óceán hűlt az üvegházhatású gázok mérséklődése miatt, ami felerősítette a nyári hőmérsékleti különbséget a szárazföld és a víz között. A Dél-kínai-tenger és a Fülöp-szigetek fölött ezzel megnőtt a tengerszinti nyomás és felerősödtek a Kelet-Kínába nedves levegőt vivő szelek, ezután jöttek az óriás esőzések” - magyarázta Jang Jang, a Nancsingi Egyetem informatikai tanszékének kutatója.