Páratlan ötlet! Minidzsungelt tervezett a ferencvárosi ház körfolyosójára egy lakó

Lőrinczi István a koronavírus alatt kezdett bele saját „gang projektjébe”, ahol mostanra már 80-féle növény és számos más élőlény is megvetette gyökerét/lábát. A belvárosi körfolyosó már a tavaszi virágzás előtt is látványosan zöldellt. Az 52 éves férfi a Metropolnak elárulta, hogyan és miért kezdett bele a „belvárosi kertbe”.

„Gyerekkorom óta imádom a természetet. 12 éve foglalkozom fenntarthatósági ismeretterjesztéssel, elvégeztem egy humánökológiai tanfolyamot, majd évekkel később permakultúra tervezői képzésen vettem részt, ahol közelebbről megismerkedtem a permakultúrával” - mesélte István.

Merész kísérletnek indult a „permagang”

„Hiányzott az életemből, hogy valami az én saját projektem legyen, amit a saját kezemmel csinálok. Aztán a volt tanárom elhívott a permakultúra tervezői képzésére, ez indított el. Aztán jött a Covidjárvány, és hirtelen rengeteg szabadidőm lett. Ki akartam próbálni, a permakultúra mennyire tud működni a belvárosban” – mesélte a „permagang” kitalálója.

Minden az alapos tervezéssel indul

„Egy hosszú feltérképezéssel kezdődött az egész” – emlékezett vissza István. „Meg lehet-e fogni az esővizet, mennyire lehet rá számítani, milyen szennyeződésekkel kell szembenézni, milyen a mikroklímája a területnek, milyen tárolóedényeket kell használni, hogyan állítsam össze a talajt és csak ezután jönnek a növények” – sorolta a kezdeti nehézséget István, aki azóta is folyamatosan fejleszti a kis belvárosi kertecskéjét.

Az egész családnak elég a gyógynövény és a fűszer

Lőrinczi István tavaly már 80-féle növényt termesztett, és rengeteg terve van saját „permagangja” fejlesztéséhez.

„Megterem a menta, citromfű, paradicsom, eper, uborka, cékla, illetve a bazsalikom is a gangon. Összességében rengeteg fűszert és gyógynövényt tudok termeszteni, ami elég is a családnak” – leginkább ezt a vonalat vinném tovább – mesélte a tervező.

Ellepte a gangot az erdő népe

„Nyilván szarvasok nem rohangálnak a gangon, de rengeteg állat be-be tér már ide. Szóval van egy csomó segítő állat, ami segít fenntartani a rendszert” – magyarázta István, és közben a kis dézsatavak felé vette az irányt.

„Ez talán világ legkisebb tava, de attól mondható tónak, hogy be van oltva iszappal, így kialakult benne egy önálló ökoszisztéma. Ha megnézi, kristálytiszta a vize. Pici rákokkal és csigákkal van tele. A méhecske hotelbe pedig már be is költöztek egyedül élő méhfajok. Ezeken kívül láttam a kertemben széncinegét, feketerigót, galambot, varjút, szarkát, szöcskét, szitakötőt, lepkét, sőt még denevért is” - tette hozzá a férfi, aki még azt is elárulta: nyaranta minden este 9-kor jön látogatóba a kacsafarkú szender lepke.

Előadásokat tart a „lusta kertész”

A permakultúra tervezőnek legfőbb feladata, hogy megteremtse a feltételeket egy önálló ökológiai szisztémához – akár egy bálvárosi ház gangján.

„Az ember a természet mintáit és ökológiai folyamatait próbálja meg lemásolni, és egy emberi környezetben alkalmazni. „Lusta kertésznek” is neveznek minket, mert ez inkább tervezői munka” - magyarázta István, aki mostanra olyan szakértelemre tett szert, hogy már előadásokat is tart a témában.

Hogyan legyen saját permakultúránk?

Ha valaki kedvet kapott volna egy saját városi permakultúrához, íme Lőrinczi István tanácsai a számos tudományágat egyesítő szakterülethez:

Levenné a terhet a mezőgazdaságról

„Ha ezt elég sokan művelnék, akkor le lehetne venni vele terhet a mezőgazdasági rendszerről is” - vallja István, aki lapunknak elárulta, bár még mindig kell vásárolnia, de már vannak termények, amikből kevesebbet kellett beszereznie.

„Epret tudunk enni kora nyártól őszig. Paradicsomot és uborkát volt, hogy 3 hónapig nem vettünk, ráadásul zöldfűszert sem kell vásárolnunk”-mondta a kertész.